„Mily szép, ha feltűnik a hegyeken az örömhírt hozó lába! Békességet hirdet, örömhírt hoz, szabadulást hirdet. Azt mondja Sionnak: Istened uralkodik! Halld, őrállóid hangosan kiáltanak, együtt ujjonganak, mert saját szemükkel látják, hogy visszatér az ÚR a Sionra. Vígan ujjongjatok mindnyájan, Jeruzsálem romjai! Mert megvigasztalta népét az ÚR, megváltotta Jeruzsálemet! Kinyújtotta szent karját az ÚR minden nép szeme láttára. Meglátják majd az egész föld határán Istenünk szabadítását.”

Advent harmadik hetében vagyunk. Az adventi időszak számunkra mindig kettős üzenttel bír, ahogyan erről már többször is beszéltem. Egyrészt tudjuk azt, hogy nemsokára megemlékezünk az Isten testetöltéséről. Hiszen karácsonyban azt ünnepeljük, hogy Jézusban, Isten jött el közénk. Testet öltött a szabadító. Másrészt, adventben mindig ott van bennünk az a várakozás is, hogy várjuk az Úr Jézus visszajövetelét. Az advent egyfelől egy hálaadással való megemlékezés Jézus eljövetelére, és másrészről pedig egy reményteli várakozás  Jézus visszajövetelére. Akkor tudsz igazán hálás lenni Jézusért, és akkor tudod igazán örömmel várni az Ő visszajövetelét, ha már elfogadtad Őt személyes megváltódnak. Ebben az adventben is van lehetőség erre, ha ez még nem történt meg. Isten ma is szólni akar hozzád, ezen az igeszakaszon keresztül is. Két fő üzenetet mutatott meg számomra Isten, amit ma továbbadok. Az egyik, hogy az egész világnak Szabadítóra van szüksége. A másik pedig, hogy Isten szolgálatában lehet vinni az örömhírt. Erről a két témáról fogok majd beszélni. Engedjük a Szentléleknek, hogy megnyissa előttünk Isten üzenetét.

„Vígan ujjongjatok mindnyájan, Jeruzsálem romjai! Mert megvigasztalta népét az ÚR, megváltotta Jeruzsálemet! Kinyújtotta szent karját az ÚR minden nép szeme láttára. Meglátják majd az egész föld határán Istenünk szabadítását.” Kezdjük most hátulról ezt a szakaszt. Azt mondja az ige, hogy meglátják az egész föld határán Istenünk szabadítását. Tudjuk azt, hogy ez a szakasz a babiloni fogságra is vonatkozik, de hiszem azt, pont az utána következő szenvedő szolga szakasz miatt, hogy egy globálisabb dologról is szó van benne. Olyan csodálatos volt amikor elolvastam eredetibe ezt a szakaszt és megláttam az utolsó szavát ennek a résznek. Jesuah. Ez konkrétan Jézus neve is. Tehát nyugodtan elhihetjük, hogy itt Jézusról is szó van, hiszen Ő a szabadító, és az Ő szabadítását az egész föld határain belül megismerhetik. Te hallottál már Jézusról mint szabadítóról? Hiszen az egész adventnek és karácsonynak ez a lényege. Ezért ünnepelünk. A karácsonyban pont ez a lényeg. A mai világban már nagyon eltolódott a hangsúly. Ma főleg az ajándékozásról, vagy az evésről ivásról, vagy a családról, talán a szeretetről szól az ünnep. Pedig ennél sokkal többről van szó. Persze a karácsonyban benne van a szeretet, benne van ajándékozás és benne van a család is csak máshogyan mint ma. Benne van Isten szeretete aki megajándékozott minket Jézussal, hogy elküldte őt a földre, hogy megszülessen egy családba. Láthatjuk, hogy minden benne van csak a helyén. Ma pedig minden fordítva van, ezen az ünnepen. Te érted karácsony igazi üzenetét? Jesuah, azaz a szabadító, vagyis Jézus született meg, és erre emlékezünk. Most nyugodtan kérdezhetnéd, hogy miért volt szabadítóra szükség? A válasz nagyon egyszerű, ugyanúgy ahogyan a zsidó nép babiloni fogságban volt a bűneik miatt, mi is fogságban vagyunk a bűneink miatt. Ezért van szükség mindenkinek szabadítóra. Ezért van szükséged neked is szabadítóra. Az ítélet kérdését pedig Isten úgy oldotta meg, hogy Ő gondoskodott az áldozatról. Ezért kellet Isten fiának megszületni. Ezt ünnepeljük karácsonykor. Vajon a te életedben örömünnep lehet így a karácsony? Vagy még mindig a világ szerint ünnepelsz? Isten ebben az adventben is hirdeti számodra a szabadulás lehetőségét. Akkor szabadulhatsz meg a bűneidből, ha elfogadod Jézus váltsághalálát az életedre. Jézus a kereszten szabadított meg téged, amikor odaállt a bűnösök közé. Amikor vállalta a halált, érted és értem. Kiengesztelte az Atyát a bűnök miatt. Feltámadt legyőzte a halált és számodra is hirdeti a szabadulás lehetőségét. Tulajdonképpen ez az örömhír, az evangélium karácsonykor is. Hiszen ha csak annyit ünnepelnénk, hogy megszületett a kis Jézus, akkor nem értenénk meg a lényeget. Mert a szabadító céllal született nem csak azért, hogy Isten testet öltsön, hanem azért,hogy téged is megszabadítson a kárhozattól és üdvösséget szerezzen neked. Ezt mondta az angyal a pásztoroknak: „Ne féljetek, mert íme, hirdetek nektek nagy örömet, amely az egész nép öröme lesz: Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában.” Rögtön teljes képet kapunk az angyal közvetítésében: Jézus az üdvözítő, az Úr és a Krisztus. Ennek az adventnek is csak akkor lesz értelme az életedben, ha felismered Jézusban a szabadítót, aki megoldást hozott az elveszett életedre. Tulajdonképpen ekkor történhet meg az a csoda, hogy belőled is jó hírvivő válhat. Hiszen ha elfogadod Jézus szabadítását az életedre, akkor tudod hálából továbbadni másoknak is a szabadítás örömhírét. Ahogyan ebben a szakaszban is láthatjuk.

„Mily szép, ha feltűnik a hegyeken az örömhírt hozó lába! Békességet hirdet, örömhírt hoz, szabadulást hirdet. Azt mondja Sionnak: Istened uralkodik! Halld, őrállóid hangosan kiáltanak, együtt ujjonganak, mert saját szemükkel látják, hogy visszatér az ÚR a Sionra.” Milyen csodálatos szolgálat ez. Békességet hirdetni, örömhírt vinni, szabadulást hirdetni. Megmondani a népnek, hogy Isten uralkodik! Szeretnél-e ilyen életet, ilyen szolgálatot? Isten rád is bízza az  örömhír elvitelét. Szeretne használni téged is abban, hogy elvidd az örömhírt másokhoz. Ahhoz viszont, hogy ebben tudjon használni, először neked kell elfogadnod Jézust. Ha ez megtörtént, akkor rád is ilyen szolgálatot bíz. Azt hiszem ha körbenézünk a mai világunkban akkor láthatjuk, hogy milyen nagy szükség van ezekre az üzenetekre. Szükség van olyan emberekre, akik nem csak a szavaikkal de az egész életükkel hirdetik az evangéliumot. A te életed ilyen élet? Elindultál már Isten követségében? Ha őszintén magára néz az ember azt látja, képtelen erre. És azt kell mondjam igazunk is van. Egyszer volt egy beszélgetésem amiben Pálról, Barnabásról és Márkról volt szó. Röviden a történet a következő: Márk egy alkalommal meghátrál a szolgálatban, ezért Pál a következő szolgálatba nem akarja magával vinni. Az egyik testvérem azt mondta, túlzás volt Pál reakciója. Én pedig azt mondtam, igével alátámasztva, hogy nem. Aztán megértettem, hogy miért mondja ez a testvérem ezeket a szavakat. Láttam, hogy ő teljesen azonosult Márk helyzetével. Ezért úgy élte meg, hogy egy hasonló helyzetben lehet, hogy ő is így reagált volna. Ki is mondta a kulcsmondatot: hát emberek vagyunk nem? Mire mondtam neki, hogy értem a problémáját, de pont ez a különbség Pál és Márk között. Ha úgy akarsz szolgálni, hogy abban bízol, majd én kitartok és bírni fogom, akkor benne van a lehetőség, hogy meghátrálsz. Ezért az önjelölt, magukban bízó szolgálók, gyakran kipurcannak és feladják. Ezzel szemben ha megérted, hogy a szolgálatba Isten küld és Isten ad erőt, akkor ha meghátrálnál is, akkor is ki tudsz tartani, mert nem a saját erődből merítesz. Ez lehet most túl elméletinek tűnik, de higgyétek el, hogy a saját életemben már számtalanszor megtapasztaltam ezt. Éppen ezért nagyon fontos, ha készen állsz Isten örömhírvivői közé beállni, akkor Istentől kérd el a szolgálatodat. Ahogyan Pál tette. Mit akarsz Uram, hogy cselekedjem? Akkor pedig megtapasztalhatod, hogy milyen örömteli és csodálatos az Úrnak szolgálni. Még akkor is, ha támadások, próbák, nehézségek és kudarcok is fognak érni. Akkor nem ezekre fogsz figyelni, hanem Isten vezethet téged és áldott eszköze lehetsz. Olyan jó lenne, ha mindnyájunkat ilyen szolgálatban találna az Úr Jézus amikor visszajön a földre. Kívánom mindenkinek, hogy legyen igazi adventje és karácsonya. Jézus, a Krisztus, a Szabadító tudja ezt egyedül megadni.