Gyermekek! Engedelmeskedjetek szüleiteknek az Úrban, mert ez a helyes. „Tiszteld apádat és anyádat”: ez az első parancsolat, amelyhez ígéret fűződik, mégpedig ez: „hogy jó dolgod legyen, és hosszú életű légy a földön.” Ti apák pedig ne ingereljétek gyermekeiteket, hanem neveljétek az Úr tanítása szerint fegyelemmel és intéssel.

Kedves testvérek, jó néha megállni, és egy kicsit engedni, hogy Isten tanítson minket az igéjén keresztül. Ezen a vasárnapon éppen erre lesz alkalmunk. Ugyanis ez az Ige, egy nagyon fontos kérdésben akar minket tanítani. A családról, a szülők és gyerekek kapcsolatáról szól. Azt gondolom, hogy ezen a területen pedig nagyon nagy szükségünk van tanításra. Ezt a levelet, Pál apostol írta a Szentlélek vezetése által. Kr. u. kb. 60-ban és nagy valószínűséggel egy tanítói körlevéllel van dolgunk. Éppen ezért bátorítok mindenkit arra, hogy olvassa el ezt a levelet, mert nagyon gazdag üzenettel bír, és csak 6 fejezet. Csak egy kis kedvcsinálóként mondom, hogy a mai igeszakaszunk előtt, éppen a házasságról, a férj feleség egységéről beszél az ige. Közvetlenül utána pedig a szolgák és az urak viszonyáról, amit nyugodtan applikálhatunk a mai munkavállalásra. Tehát visszatérve az igeszakaszunkhoz, ma a családról lesz szó. Nagyon fontos téma. Ma amikor a hagyományos, biblikus családmodellt annyira intenzíven támadja a gonosz. A család egy olyan védett bástya kellene, hogy legyen, ahol megvalósulhatna az, amit ebben a részben is olvasunk. Ezzel szemben ma, rengeteg házasság nem köttetik meg, vagy ha megköttetik, felbomlik. Rengeteg gyermek nem születik meg, vagy ha megszületik, akkor nem kap biblikus iránymutatást a családjából. Csak gondoljunk most bele egy kicsit: Mi mit kaptunk a szüleinktől? Milyen családban nőttünk fel? Vagy mi mit adtunk/adunk a gyermekeinek? Isten, ma ebben a kérdésben akar eligazítani minket. Először a házasságról beszél, azután következnek a gyermekek. Ez például egy nagyon fontos sorrend. Először van a házasság, és csak utána a gyermek áldás. Isten ezzel azt is mondja, hogy a családban első helyen a házastársak vannak, és csak utána a gyerekek. Amikor egy gyermek megszületik, nem kerülhet a házastársam elé.

Nézzük meg mit is mond konkrétan az ige a gyermekeknek: „Gyermekek! Engedelmeskedjetek szüleiteknek az Úrban, mert ez a helyes.” „Tiszteld apádat és anyádat”: ez az első parancsolat, amelyhez ígéret fűződik, mégpedig ez: „hogy jó dolgod legyen, és hosszú életű légy a földön.” Engedelmesség. Na ezt ma nagyon nem szeretjük hallani. Nem is tanítják meg nekünk, de mi sem tanítjuk a gyermekeinknek. Én hittanárként is dolgozok, és higgyétek el tudnék mesélni. Sajnos meg lehet nézni a mai gyermekeket, hogyan viszonyulnak a szüleikhez.

Most elmondok egy tanmesét: Volt egy vasutas ember, egy állomásfőnök. A fia nagyon szerette és tisztelte őt. Nagyra becsülte az apját, ezért sok időt töltött az apjával. Egyszer amikor a sínek között játszott annyira belemerült a játékba, hogy nem vette észere, hogy egy vonat közeledik felé. Szinte megsüketült, annyira csak a játékra figyelt. Viszont egyszer csak meghallott egy neki kedves hangot. Az apja hangját: aki ezt kiáltotta neki. AZONNAL FEKÜDJ LE!!! A fiú gondolkodás nélkül lefeküdt, engedelmeskedett. Ez az engedelmesség pedig az életet jelentette számára, ugyanis a vonat éppen elfért a teste felett. Engedelmeskedni, az életet jelenti.  Figyeljük csak meg mit is mond pontosan az Igénk. Engedelmeskedjünk az Úrban. Nem csak úgy önmagunkban. Legyen tisztába vele mind a szülő, mind a gyermek, hogy Isten akaratában járnak. Mind akkor amikor a parancsot kiadják, mind akkor amikor a parancsot végrehajtják. Fontos ezt tudatosítani magunkban. Nem arra vannak a gyermekek, hogy a mi kényünk kedvünk szerint parancsolgassunk nekik, és a gyermekeknek sem az a dolguk, hogy a saját akaratuk szerint engedelmeskedjenek.

NEM. Hanem mindenkinek az Úrban kell ebben helytállnia. Isten nélkül ez nem fog jól működni. Hiszen a bizalom nélkül nem működik igazán az engedelmesség. Gondoljunk csak a példánkra. Ha nem bízott volna a gyermek az apjában, ha csak egy kicsit is hezitál… Az igénk azt is megmagyarázza, miért tartozunk engedelmességgel a szüleinknek: Azt mondja, mert ez a helyes! És aztán a tíz parancsolat negyedik igéjét hozza elénk: „Tiszteld apádat és anyádat”: ez az első parancsolat, amelyhez ígéret fűződik, mégpedig ez: „hogy jó dolgod legyen, és hosszú életű légy a földön.”

Nézzük meg kedves reformátorunk Luther Márton mit ír erről a nagy kátéban: „Tiszteld atyádat és anyádat! : „Ezt az atyai és anyai hivatást Isten — minden neki alárendelt hivatásnál jobban — külön kitünteti azzal, hogy nem egyszerűen azt parancsolja, hogy szeressük szüleinket, hanem hogy tiszteljük őket. Testvér, és általában felebarát iránt ugyanis nem parancsol nagyobbat a szeretetnél. Az atyát és anyát tehát elkülöníti és kiemeli minden más földi ember közül és maga mellé ülteti. Mert a szeretetnél sokkal több a tisztelet: nemcsak a szeretetet foglalja magában, hanem tisztességtudást, alázatot és hódolatot is, mintha valami királyi fenség rejtőznék bennük. Nem is csak azt parancsolja, hogy szépen és tisztelettel szólítsuk meg szüleinket, hanem főként azt, hogy szívünk és külsőnk tanúsítsa és mutassa, hogy nagyra becsüljük és Isten után legtöbbre tartjuk őket; mert akit őszintén kell tisztelnünk, azt igazán nagyra kell becsülnünk. Szoktassuk tehát az ifjúságot arra, hogy Isten helyettesét lássa a szülőben és úgy vélekedjék, hogy még ha megvetett, szegény, törődött és különös is a szülője, akkor is atyja és anyja az és Isten adta őt. Magaviseletük vagy hibájuk nem fosztja meg őket méltóságuktól. Nem az embert kell tehát néznünk, hogy milyen az, hanem Isten akaratát, amely ezt parancsolja és így rendelkezik. Isten előtt mindnyájan egyenlők vagyunk, magunk között azonban nem lehetünk meg ilyen egyenlőtlenség és Istentől rendelt különbség nélkül. Isten parancsaként kell tehát megtartanunk azt a rendet, hogy te engedelmeskedel nekem, a te atyádnak, én pedig feljebbvalód vagyok. 

Először tehát tanuld meg azt, hogy mi a szülők tisztelete, amelyet ez a parancsolat követel, vagyis azt, hogy minél jobban tiszteljük és becsüljük őket, mert ők a mi legnagyobb földi kincsünk. 

Másodszor pedig: tisztességesen beszéljünk is velük, csúnyán rájuk ne förmedjünk, ne ellenkezzünk és ne hangoskodjunk velük, hanem hagyjuk rá, hadd legyen igazuk és hallgassunk, még ha el is vesztik a mértéket. 

Harmadszor: cselekedetekkel is, tehát életünkkel és mindenünkkel tanúsítsuk ezt a tiszteletet: szolgáljuk, segítsük és gondozzuk őket, amikor öregek, betegek, törődöttek vagy szegények, és mindezt ne csak örömest, hanem alázatosan és tisztelettel tegyük, mintha Istennek tennénk. Mert aki tudja, hogy őszinte szívvel kell becsülnie szüleit, az nem hagyja őket szűkölködni vagy éhezni, hanem maga elé és mellé ülteti őket, és szolgál nekik azzal, amije van s ami csak telik tőle.” 

Azt gondolom, ez az írás mindent nagyon szépen megmagyarázott. Túl sokat nem is szeretnék ehhez hozzá tenni. Talán még azt fontos megemlíteni, hogy ehhez a parancsolathoz ígéret fűződik. Nem is akár milyen: „hogy jó dolgod legyen, és hosszú életű légy a földön.”  Micsoda ígéret, és ezt tényleg az Isten ígéri. Igen. Azt hiszem minden szülő arra vágyik, hogy a gyermekének jó dolga legyen, és hosszú élete legyen. Hát tanítsuk a gyermekeinknek ezt a parancsolatot, mert maga az Isten ígéri meg ezt mindenkinek aki megtartja ezt. És még egyszer mondom, ez egyedül az Úrban(Küriosz), Jézus Krisztusban sikerülhet. Mi önmagunkban képtelenek vagyunk erre.

Szülők

Most, hogy a gyermek oldalt részletesebben megnéztük, még nagyon röviden szólnék a szülőkhöz is. Habár azért már az előző részben is meg lettek szólítva, Isten igéje nekik is szól külön is. „Ti apák pedig ne ingereljétek gyermekeiteket, hanem neveljétek az Úr tanítása szerint fegyelemmel és intéssel.”

Ti apák. Figyeljük csak meg, kr.u. 60-ban Isten igéje felszólítja az apákat arra, hogy neveljék a gyerekeket. Hogyan? A gyermek nevelés nem az asszonyok dolga? Nem bizony!  Ti apák? Hol vagytok ti apák a gyermekeitek nevelésében? Isten ti rátok, mint a család papjára számít. Azzal a feladattal bízott meg, hogy neveld a gyermekeidet, az Úr tanítása szerint fegyelemmel és intéssel. Ne ingereld a gyermekeidet, amit így is lehetne fordítani: ne dühítsd, ne bőszítsd fel. Hanem tanítsd. Van egy csodálatos film, ami az interneten is elérhető. A címe: A bátorság emberei. Négy apáról szól, akik felismerik, hogy eddig nem voltak a helyükön. Éppen ezért, az igei felismerés miatt, Isten előtt tesznek egy fogadalmat. Én majdhogynem kötelezővé tenném,-annyira tetszik a szövege- minden apának.

APAI FOGADALOM:

Teljes felelősséget vállalok magamért, hitvesemért és gyermekeimért. Szeretem, megvédem, szolgálom őket és tanítom Isten törvényeire, mint otthonunk lelki vezetője. Hű leszek a feleségemhez, szeretem és tisztelem Őt; akár az életemet adnám érte, ahogy Krisztus tette értem. Gyermekeimet arra tanítom, hogy szeresse Istent a szívével, elméjével és minden erejével. Arra intem, hogy tisztelje a felsőséget és éljen felelősen. Ellenállok a gonosznak, igazságos és irgalmas leszek. Kapcsolataimban jóindulat, tisztelet, együttérzés vezet. Szorgalmasan dolgozom, hogy eltarthassam a családomat. Megbocsátok az ellenem vétkezőknek, és megbékélek azokkal, akiket bántottam. Feddhetetlen leszek, mert Istennek vagyok felelős. Tisztelem Istenemet és engedelmeskedem akaratának. Én, és házam népe Istent szolgáljuk.

Így legyen. Ámen! Természetesen, Isten a szülőkre bízta a gyermeket, nem csak az apákra, de ma azt is hangsúlyozni akarja számunkra, hogy ebben a felállásban az apáknak is, mint a család papjának, fontos szerepe van. Ne engedjünk a korszellem hamis tanításának, és ne engedjük át a gyermekeink nevelését tanítását a világnak. Ameddig tehetjük, védjük, tanítsuk, szeressük, és neveljük a gyermekeinket az Úrban. Nagyon bőséges és gazdag ez a témakör. Lehetetlen is ezt egy Igehirdetésben elmondani. De amire hangsúlyt fektetett Isten az igéjén keresztül, hogy mind a gyermekek, mind a szülők legyenek az Istentől rendelt helyükön. Ne engedjük a szétdobálónak, a Diabolosznak, hogy felcserélje a szerepeket. 

Zárásként nézzük meg még egyszer az igénket: Gyermekek! Engedelmeskedjetek szüleiteknek az Úrban, mert ez a helyes. „Tiszteld apádat és anyádat”: ez az első parancsolat, amelyhez ígéret fűződik, mégpedig ez: „hogy jó dolgod legyen, és hosszú életű légy a földön.” Ti apák pedig ne ingereljétek gyermekeiteket, hanem neveljétek az Úr tanítása szerint fegyelemmel és intéssel.